2015. szeptember 17., csütörtök

Prológus

A capuccino édes és csábító illata csapta meg az orromat, míg velem szemben Jasmine fekete kávét kortyolgatott. A mellettünk lévő széken táskák és bevásároló szatyrok foglaltak helyet, szinte el sem fértek rajta, így volt olyan csomag, melyet csak szimplán az asztal lábához döntöttünk.
A lábam rettenetesen fájt és tudtam, hogy legjobb barátnőm sincs ezzel másképp. Mint minden szerdán, ma is megtartottuk a hagyományos vásárlós napunkat, mikor kicsenünk kicsit a félretett pénzünkből és új ruhákkal és ékszerekkel kényeztetjük magunkat, utána pedig egy jó kávéval.
- Min töröd a fejed? - szólalt meg Jasmine két korty között. A lány gesztenyebarna, göndör hajával táncolt a kora délutáni, nyári szellő.
- Brian - sóhajtottam, majd lesütöttem a szemem.
- Mit csinált már megint?!
Felnevettem: - Félreérted. Egy hét múlva leszünk együtt két éve és fogalmam sincs, hogy mivel lepjem meg.
Barátnőm csokoládébarna szeme a távolba meredt, telt ajkát pedig szólásra nyitotta, de végül meggondolta magát és becsukta azt. Tisztában voltam vele, hogy Jasmine sosem volt oda Brianért és ez engem sokkal jobban bántott, mint amennyire kimutattam. A lány annak sem örült, mikor közöltem vele, hogy a férfi eljegyzett. Próbálta leplezni csalódottságát, de mindketten tudjuk, hogy felesleges egymás elől titkolnunk bármit is.
- Nézz körül az interneten - hagyta rám, majd tovább iszogatta a kávéját.
- Megvolt. Nem szeretnék egy egyszerű csecsebecsét adni neki. Valami személyes dologra gondoltam.
Jasmine lassan beszívta a levegőt, majd kifújta.
- Ehető fehérnemű.
- Na ne szórakozz.
- Jól van ... - a lány hirtelen kutatni kezdett a táskájában, majd előkapta a pénztárcáját, amiből kihúzott egy névjegykártyát és letette elém az asztalra. - Ez a fotóstúdió neve és telefonszáma.
- Mario's Photography - olvastam fel a rózsaszín kártyára vésett arany betűket.
- Igen. Még két hete bejött az üzletbe hozzánk három lány, hogy valami fotózásra csináljam meg a hajukat, majd újabb két hét múlva megmutatták a képeket. Eszméletlen jól sikerültek. Nagyon tehetséges a fotós.
- Ez hogyan segít az én problémámon? - húztam fel a szemöldököm.
- Most jön a számodra kényes része - vigyorgott. - A stúdió vállal erotikus fotókat is.
- Nem!
- Had fejezzem be! - emelte fel a kezét. - Ne ádámkosztümös parádézásra gondolj. Hanem szexi szerelésekre, sejtelmes arckifejezésekre és vadító pózokra. Brian odáig lenne értük!
Elhúztam a számat és szememmel még mindig a névjegykártyát vizslattam. A stúdió nevén, telefonszámán és egy apró csillagocskán kívül semmi nem volt rajta.
Hirtelen Brian arckifejezése ugrott be, mikor meglátná a képeket. El lenne ragadtatva, ebben biztos vagyok, s talán egy kis pír is elöntené az arcát. A férfi mindig azt mondta nekem, hogy túl visszafogott vagyok és, hogy nem nyitok az új dolgok felé. Most igazán meglephetném!
Rámosolyogtam Jasminre, majd elraktam a névjegykártyát.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes és végre nem egy sablonstory :D! Várom az eslô rész! :)

    VálaszTörlés
  2. Szia!

    Nagyon örülök, hogy tetszett, nem sokára jön az első fejezet! :3

    VálaszTörlés